„Isten nem azért vezetett ideáig, hogy magadra hagyjon.”

„Lehet vitázni mások véleményével. Lehet vitázni a hitelveikkel is, de nem lehet vitázni a személyes tapasztalataikkal.” – Krista Tippett

Ha Isten létezik, miért nem jelenik meg mindenkinek? Miért nem mutatja meg nekem, hogyan léphetek vele kapcsolatba?

Isten leginkább a természeti erőkhöz lehetne hasonlítani, amelyeket sokszor nem láthatunk, a hatásukat viszont nagyon is érezzük. Ő ugyanúgy működik a világban, amit a hívő emberek a saját példájukkal tanúsíthatnak is. Nincs olyan ember, aki elfogadta Istent és megtért, mégsem változott semmi az életében.  Ahogy mi mondjuk, Isten élő és ható, de csak ha engedjük – megint az a szabad akarat! -, hogy átformáljon.

Isten jellemzően nem jelenik meg látható módon. Régebben megtette, de ez sosem lett sikertörténet. Az Egyiptomból kivándorló zsidók 7/24 láthatták, mégis az első alkalommal hátat fordítottak neki. Jézus emberi alakot öltött és közöttünk járt – keresztre is feszítettük érte. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy akkor se hinnénk benne többen, ha látnánk. Egyszerűen találnánk rá valami kényelmes magyarázatot, amihez nem kell hinni. Vagy éppen vitatni kezdenénk a tekintélyét. (Ha pedig nem jelenne meg mindenkinek, mekkora igazságtalanság lenne?)

Be kell érnünk tehát a kapcsolat egyéb formáival. Meglepő módon elég sok ilyen létezik. Hívők életében az imádság sosem egyirányú utca – nem arról szól, hogy elmondjuk, mit szeretnénk vagy éppen bocsánatot kérünk valamiért. Még csak nem is arról, hogy elhadarunk egy előre megírt szabványszöveget. Nem, az imádság kétirányú kommunikáció. Minden hívő tanúsíthatja, hogy Isten válaszol – igaz, néha oly módon, hogy tüntetően nem mond semmit. Ima akkor sem marad válasz nélkül.

Ahogyan minden háztartási géphez adnak használati útmutatást, Isten sem bízta a képzeletünkre, hogy képet alkossunk róla. Nagyon is jól használható „használati utasítást” adott magához, a Bibliát, amiből választ kaphatunk minden Gyakran Ismételt Kérdésre. Nem kell azon tűnődnünk, mit szólna ahhoz, ha megcsalnánk a feleségem vagy engedély nélkül mennék egy kört a szomszéd új kocsijával – tudhatjuk,  mi Isten véleménye ezekben a kérdésekben. Talán hihetetlen, de a Biblia olvasása által sokszor a minket aktuálisan gyötrő problémára is választ kaphatunk – ha mást  nem, annyit mindenképp, hogy felesleges aggódnunk, mert Neki gondja van mindenkire.

Az is a kapcsolattartás egy formája, hogy Isten „helyzetbe hoz” bennünket: olyan lehetőségeket nyit meg előttünk, amelyek egyértelmű módon terelgetnek bennünket egy adott cél felé. Ha jó kapcsolatban vagyunk Vele, azt vesszük észre, hogy ilyen lehetőségek gyakran és „maguktól” adódnak. Azt is megfigyelhetjük, hogy mások élete egyre nagyobb hatást gyakorol a miénkre – megérezzük a segítő szándékot, vagy éppen mi érezzük úgy, hogy segítenünk kell másokon.

A szavak eredendően megbízhatatlanok – mindenki mást és mást ért rajtuk -, ezért az érzelmeink, a gondolataink és tapasztalataink is segítenek abban, hogy eligazodjunk a világ dolgaiban. Isten mindezeket és még sok minden mást is felhasznál arra, hogy kapcsolatot tartson fenn velünk. Könnyen megtalálja a módját, hogy szóljon hozzánk, ahogyan mi is a nap minden percében szólhatunk Hozzá. Nem kell hozzá templom, sem valamilyen szertartás – Ő bárhol és bármikor elérhető. Akármikor, akárhogyan és akármiért keressük, mindig felveszi a telefont.